|
 Városháza
Debrecen egyik legjellegzetesebb építészeti emléke, a klasszicista
Városháza. Elődje 1531-ben épült, s a város vezetőségének
adott otthont. Századokon át toldozgatták, míg 1802-ben méltó
kezekbe került az ügy: Péchy Mihály készítette az
első a tervet, de kivitelezésére nem gyűlt össze elég pénz.
Nem valósult meg eredeti formájában Povolny Ferenc
munkája sem, végül Ságody József kamarai mérnök terveit
fogadták el, aki Polvolny elképzeléseit gondolta tovább. Az
impozáns timpanonos, árkádos épület kulcsait 1843-ban vehette
át a város. 1849-ben itt lakott Kossuth Lajos a családjával,
s itt volt a Honvédelmi Bizottmány Hivatala is. A „titkos
levéltárban” őrizték a magyar szent koronát. A klasszicizmus
puritán ízlésének megfelelően egyetlen dísz ékesíti a timpanont,
a város címere.
Az egyemeletes városházát 1888-ra kinőtte a város. Új épületre
lett volna szükség, de pénz híján elvetették a tervet, s az
épületet átalakították. Leegyszerűsített feljárót építettek,
a nyitott árkádsort befalazták, beablakozták, s függőfolyosóval
kötötték össze a szomszéd épülettel, melyben akkor adóhivatal
működött. Ezért nevezték el sóhajok hídjának. Az épület ma
is városházaként működik.
A 16. századtól ez az épület volt Debrecen szíve. Élet és
halál fölött döntött a széles jogkörrel felruházott magisztrátus,
élén a főbíróval. Kálvin hű követőjeként szigorúan őrködött
a polgári-családi élet fölött is. A tűzvészek megfékezésére
szigorú intézkedéseket hoztak, mellyel Debrecen meg tudta
tartani összekötő szerepét a szétszakadt ország részei között.
Forrás: www.debrecen.hu
|
