|
 Református
Nagytemplom
Debrecen jelképe a református Nagytemplom. Móricz Zsigmond
szavaival élve: két tömör tornyával mint hortobágyi bika,
szembenéz az idővel Oláh Gábor hatalmas termetű cívishez hasonlította.
A város szívében, a Kossuth téren látható a legjellegzetesebb
magyarországi klasszicista építmény, a Nagytemplom, melynek
helyén a nagy hírű botanikus, Diószegi Sámuel szerint már
a 12. században is templom állt, ami az egyik tűzvészben leégett.
Vannak, akik úgy vélik, hogy a tatárjárás idején is elpusztult
egy kisebb templom, de erre nincs bizonyíték. Az 1980-1981-es
ásatások a 14-15. századi Szent András-templom északi sekrestyekápolnája
alatti bizonyára román stílusú templom maradványait hozták
felszínre.
Ez a templom 1564-ben leégett, s csak 1626-1628-ban építették
újjá Bethlen Gábor anyagi segítségével. A Kistemplom felépítése
után az András-templomot öreg vagy Nagytemplomnak nevezték.
Harangját 1636-ban kapta. I. Rákóczi György erdélyi fejedelem
a császáriaktól zsákmányolt ágyúk ércanyagából két 60 mázsás
harangot öntetett Johann Regner gyulafehérvári mesterrel.
Az egyiket Debrecennek, a másikat Kassának ajándékozta. A
harangnak vörös téglából külön tornyot építettek, ez volt
a Verestorony.
1802-ben megint leégett a templom. A Rákóczi-harang lezuhant,
s hozzá nem értő kezek locsolni kezdték. A harang megrepedt,
s elvesztette hangját. 1875-ben öntötték újra, ekkor vágták
ki belőle a Rákóczi család címerét, melyet ma a Kollégium
oratóriumában őriznek.
A Rákóczi-harang az új Nagytemplom nyugati tornyába került.
Péchy Mihály mérnökkari őrnagy, a kollégium egykori diákja
kupolás templomot tervezett, s többször is átdolgozta a Kollégium
kérésére. A nagyszabású terv kivitelezésére nem tellett a
városnak. Thaler József kamarai építész tervét valósították
meg, mely a régi alapok felhasználásából indult ki. 1805 és
1809 között elkészültek a falak. Az első istentiszteletet
már 1819-ben megtartották benne.
A kelet–nyugati mellékhajók 55 méter hosszúak, s 15
méter szélesek. A berendezést Kiss Sámuel kollégiumi rajztanár
tervezte, az úrasztalt Dohányosi József debreceni asztalos,
Kossuth karosszékét Derecskei József és felesége adományozta
a templomnak. A padok helybeli mesterek munkái 3000 embernek
kínálnak ülőhelyet. A II. világháború idején gyújtóbomba-találat
érte az épületet, melynek központi része és a nyugati torony
tetőzete is leégett.
Forrás: www.debrecen.hu
|
