Címer

Debrecen első ismert címere (1560), már a reformációra utal: fő alakja a jobb lábával zászlót tartó bárány, mely hátrafordulva a zászlóra tekint. Az 1693-ban adományozott címer tovább vitte e hagyományt, de a főalak gazdag heraldikai kiegészítést kapott.

Az aranyrúdon függő zászló a helvét hitvallás szimbóluma, a két könyv, amelyen a bárány áll, az Ó- és Újszövetséget jelképezi, s utal a könyves város kultúrájára is. A középen emelkedő pálma életfa-motívum, de a szilárdságot, az ellenálló képességet is kifejezi, s érzékelteti a történelmet: a környéket ért pusztító háborúkban úgy állt a város, mint sivatagban az oázis. A főnixmadár a hányatott sors allegóriája: akárcsak a hamvaiból újjászülető csodás madár. A város egyre dicsőségesebben újul meg a pusztító tûzvészek után. A Nap a halhatatlanság és az erő szimbóluma.

A város és a református egyház szoros kapcsolata révén ez a címer lett a Református Világszövetség (1877) megalakulása előtti években a magyarországi református egyház egységes jelképévé. Kiegészítésül a reformáció bibliai igéje került rá: Ha Isten velünk, kicsoda ellenünk?

Forrás: www.debrecen.hu