Ha vasúton érkezik a látogató Debrecenbe, a Nagyállomás fogadja. Debrecen vasúti fővonalának hosszú története van. 1837-ben bizonyos Szitányi Móric, Debrecen polgára engedélyt kér vasúti részvénytársaság alapítására. Elképzelései szerint a vagonokat ló vontatta volna.

Petőfi tér

Az épület előtti tér Petőfiről, nagy költőnkről kapta a nevét. A poéta a pályaudvar helyén álló épületben, a színházi jegyszedőnő házában vészelte át az 1843/1844-es telet. Az 1944-es amerikai bombázás elpusztította a házat, helyén épült a mai pályaudvar. A költő emlékét őrzi az állomás épületének jobb szárnyán lévő emléktábla, s a téren álló szobra Medgyessy Ferenc alkotása. A város felfedezésére érdemes a Petőfi térről indulni az Aranybika Szállodáig.

Iparkamara utca

Bal oldalon magasodik a város legmagasabb épülete, egy húszemeletes lakóház.

Piac utca

A város főutcája a debreceni kereskedelem virágkorában az ezerféle árut kínáló késő középkori vásárok idején lett Piac utcává. Építészeti arculata csak a 19. század elején, a klasszicizmus hatására kezdett formálódni, s a 20. század elején alakult ki véglegesen a szecesszió és az eklektika stílusában.

Fazekas Mihály emléktáblája

A Piac utca 58. számú ház falán látható emléktábla tanúsága szerint az épület helyén álló házban élt Fazekas Mihály, a Ludas Matyi szerzője. A dombormûvek Tóth Árpád apjának, Tóth Andrásnak a mûvei. A Lúdas Matyi öt jelenetét ábrázolják, egy pedig Fazekas és Csokonai barátságának állít emléket. Fazekas Mihályra, a botanikusra emlékeztet a Vármegyeháza utcán, a tudós-költő egykori kertje helyén kialakított kis emlékkert.

Megyeháza

Az 54. szám alatt az egyik legszebb magyar szecessziós épület áll. Az egykori Hajdú vármegye háza Bálint Zoltán és Jámbor Lajos tervei szerint 1911-12-ben épült.

Tovább >>

Miklós utca

A Piac utca megyeházával szembeni oldalában a Miklós utca nyílik. Nevét az egykori Szent Miklós-kápolnáról kapta, amelyet a 15. században emeltek a városba költöző görögkeleti vallásúak. Az utca végén, a jobb oldalon emléktábla hirdeti, hogy itt valaha a Miklós utcai kapu állt. 1849. január 7-én, amikor a forradalmi kormány a városba érkezett, Kossuth Lajos is ezen a kapun lépett be a városba.A kapuőr ezt írta be a lajstromba: Kossuth, a magyarok Mózese.

Jókai Mór, Móricz Zsigmond

A Miklós utca 9. számú házban lakott Jókai Mór 1849-ben. Jókai dunántúli létére nagyon szerette a várost, pedig csak fél évig újságíróskodott itt. Mûvei egész sorában rajzolta meg a régi Debrecen képét, a cívisek portréit, úgymint az Emléksorok, a Napló 1848–49-ből, És mégis mozog a Föld, A debreceni lunátikus, Kiskirályok, Eget vívó asszonyszív, Sárga rózsa. A Miklós utca 12. szám alatt lakott Móricz Zsigmond kisdiák korában 1893–1894 között.

Kereskedőházak

A Piac utca 57. szám alatt áll az országos üvegkereskedő, Kaszanyitzky Endre alapította üzlet, mely 1852-től mûködött. Többször átépítették, s őrzi a barokk, a klasszicista, s az eklektika jegyeit. Helyreállításakor freskója is visszanyerte eredeti szépségét.

Tovább >>

Gambrinus köz

Az üzletek övezte Gambrinus közből lift, illetve lépcsők vezetnek le az utcaszint alatti bevásárlóutcácskába. A sarkon egy pub kellemes, virágos terasza várja vendégeit.

Magyaros szecesszió

A magyaros szecesszió jegyeit viseli magán a Piac utca 26-28. szám alatti ház, melyet Pavlovits Károly tervei alapján építettek 1912-13-ban. Az egykori Szikszay- vagy Dobozi-ház helyén állt, Török Bálint egykori udvarházából alakult ki, s a város legrégebbi kőépülete volt. Itt várta 9 évig hiába a sztambuli Hét toronyban raboskodó nagyurat, Török Bálintot felesége. A 17. században a főbíró rezidenciája lett, többek közt innen kísérték útjára a város mártír elöljáróját, Vígkedvû Mihályt. 1700 körül a kuruckor híres főbírájáé, Dobozi Istváné volt. Duskás István főbírótól vette meg egy gazdag kereskedő a 18. század elején.

Az első takarékpénztár

A nevezetes Fejérló Szálló itt, a 24. szám alatt nyitotta meg kapuit, amikor régi épülete megyeházává lépett elő. Ma már nem áll ez az épület. Helyére 1912-re megépült a város legrégibb pénzintézete, a Debreceni Első Takarékpénztár palotája az uralkodó divatnak megfelelően szecessziós stílusban. A homlokzat stukkóit és szobrait Somogyi Sándor készítette. A Piac utcai homlokzat reliefjei az ipari, a kereskedelmi és a földmûvesmunkát mutatják be. Régi rézportálja egy híres berlini mûhelyben készült, a belső fajanszmunkákat a pécsi Zsolnay-gyár szállítota.

Csonka templom

A Piac utca páratlan oldalán, a református Kistemplom, a Csonka templom körül fekszik a Révész tér, mely a múlt század nagy hírû református egyháztörténészéről, Révész Imréről kapta nevét.

Tovább >>

Széchenyi utca

A Kistemplomtól balra nyílik a Széchenyi utca. A 15. században alakult utcát eredetileg Német utcának hívták, mert itt laktak a vásárra érkező német kereskedők. A Széchenyi Istvánról, a „legnagyobb magyarról” a múlt század végén nevezték el.

Tovább >>

Történelmi erkély

A Piac utca 31. szám alatt áll a Szilágyi-ház. Erkélyéről 1849-ben Kossuth Lajos mondott lelkesítő beszédet Debrecen népének. Az erkélyt már elbontották, az épület falán emléktábla őrzi Kossuth emlékét.

Városháza

Debrecen egyik legjellegzetesebb építészeti emléke, a klasszicista Városháza. Elődje 1531-ben épült, s a város vezetőségének adott otthont. Századokon át toldozgatták, míg 1802-ben méltó kezekbe került az ügy: Péchy Mihály készítette az első a tervet, de kivitelezésére nem gyûlt össze elég pénz.

Tovább >>

Címer

Debrecen első ismert címere (1560), már a reformációra utal: fő alakja a jobb lábával zászlót tartó bárány, mely hátrafordulva a zászlóra tekint. Az 1693-ban adományozott címer tovább vitte e hagyományt, de a főalak gazdag heraldikai kiegészítést kapott.

Tovább >>

Tisza-palota

A Piac utca 18. szám alatt mûködik a Magyar Államvasutak Rt. Igazgatósága, mely palota Povolny Ferenc tervei szerint épült az 1820–1830-as években klasszicizáló modern stílusban. A palota 1826–1893 között ideiglenesen otthont adott a zenedének. Az egyemeletes épületet Tisza Kálmán miniszterelnök neje, az akkori tulajdonos kétemeletesre építtette át eklektikus stílusban. Ekkor kapta a Tisza-palota nevet.

A 16. számú Alföldi palota az Alföldi Takarékpénztárnak épült (ma OTP-fiók) 1940-ben klasszicizáló modern stílusban. A palota előtt Pátzay Pál alkotása, a Debreceni család szoborcsoportja és egy szökőkút áll. Szemközt az ország egyik legpatinásabb szállodája, az Aranybika látható.

Aranybika Hotel

Az 1536 óta a Debrecenben élő Bika család telkét és kőházát 1690-ben megvásárolta a város. 1699-ben fogadónak alakították ki az épületet, 1799-ben emeletet építettek rá. 1810-ben került a vasból vert, rézzel bevont, öklelő bikát ábrázoló cégér a homlokzatra. Így lett Bika János egykori fogadójából Aranybika Szálló.

Tovább >>

Kossuth tér

A tér közepén a díszkőburkolatba ágyazva a város olasz üvegmozaikból kirakott címere található, Cs. Uhrin Tibor alkotása. Közelében Szabó Lőrinc szobra, Lestyán Goda János mûve áll.

Az Aranybika Hotel mellett az ország egyik legnagyobb zenélő szökőkútja látható, Pázmándy Antal alkotása.

Református Nagytemplom

Debrecen jelképe a református Nagytemplom. Móricz Zsigmond szavaival élve: „…két tömör tornyával mint hortobágyi bika, szembenéz az idővel…” Oláh Gábor hatalmas termetû cívishez hasonlította.

Tovább >>

Orgonák

Az egykori orgonát Jakob Deutsmann bécsi mester építette 1838-ban. Harminc évvel később 3096 síposra bővült a hangszer, s az átalakítás nyomán 43 regiszteren szólalhat meg.

Tovább >>

A történelem tette híressé

Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc során, 1849 januárjában az ország fővárosát fenyegető osztrák csapatok előnyomulása miatt a kormány és az országgyûlés székhelyét ideiglenesen a cívisvárosba helyezte át.

Tovább >>

Emlékkert

A Nagytemplom mögött díszes emlékkert húzódik. Az 1861-ben alakult Emlékkert Társulat tervezete vetette fel, hogy A természet által Debrecentől megvont folyóvíz, hegyek és kő hiányát ugyancsak természet adta fák, bokrok és virágok által kell pótolni.

Tovább >>

Református Kollégium

Debrecen életével több mint 4 és fél évszázadon át összefonódott a reformáció, így az ország iskolájának nevezett Református Kollégium kiemelkedő szerepet kapott. A Kollégium mûködését 1538-tól számítják. Szellemi alapjait azok a professzorok rakták le, akik a Németalföld, Németország, Anglia egyetemein tanultak.

Tovább >>

Nagykönyvtár

A Kollégium nagykönyvtára félmilliós állományával a Magyarországi Református Egyház legnagyobb gyûjteménye. Egyes ritkaságai Európában, sőt a világon is egyedülállóak. 39 kódexet az 1300-as 1500-as években írtak pergamenre.

Tovább >>

Levéltár

A Nagykönyvtárból jött létre a levéltár az 1700-as évek közepén. Ekkor különítették el a könyvtári anyagtól a hivatalos iratokat és a dokumentumokat, 2000 folyóméternyi anyaga felbecsülhetetlen értékû.